Fogszabályozás gyermekkorban

A jó fogak egészsége minden életkorban fontos, de különösen akkor fontos, ha gyermeke tejfogait maradandó fogakra cserélik. Ebben a szakaszban meglehetősen gyakoriak a fogászati ​​problémák, mint például a görbe fogak, a túlzsúfoltság és a harapás/állkapocs-igazítási problémák. A korai fogszabályozási kezelés elősegítheti a maradandó fogak növekedését és élethosszig tartó egészségét.

A gyermekek korai fogszabályozási kezelésének célja, hogy irányítsa gyermeke állkapcsának és fogainak növekedését, valamint korrigálja a harapási vagy beállítási problémákat, mielőtt az állcsontok növekedése befejeződik. Az “első fázis” vagy interceptív fogszabályozás általában 8-9 éves korban kezdődik, de például a bulldogharapás kezelését érdemes 6 éves korban elkezdeni. Ezt a második fázis követi, miután gyermeke 11 éves lesz.

Az Orvosi Kamara ajánlása szerint a gyermeket hét éves kortól fogszabályozási problémák miatt kell szűrni. A legtöbb gyermek 5 éves korában kezdi kihullani a tejfogait. 13 éves korára pedig meg kell jelennie az összes maradandó fogának. A torlódott fogakat és egyéb problémákat azonban korán kezelni kell.
A késő tinédzser korban az állkapocs növekedése leáll, és a fogszabályozási kezelés egyre nagyobb kihívást jelent. A túl hosszú várakozás később súlyos fogászati ​​problémákhoz vezethet gyermeke számára.

Azon gyermekek esetében, akik gyakran tartják tátva szájukat nyugalmi helyzetben, kiemelt figyelmet kell fordítani a felső állkapocs és az egész arc megfelelő fejlődésére. Ehhez a nyelv helyzetének beállítása, a szájpadlás szélesítése és a fogívek helyes pozíciója elengedhetetlen. Amennyiben a nyelv nem támaszkodik nyeléskor a szájpadláson, az hosszúkás, keskeny arcot, megnyúlt állat, lapos arcot, ínymosolyt és kicsiny, keskeny állkapcsokat eredményezhet. A nyugalmi állapotban nyitott ajkak között a fogak kiszáradnak, sérüléseknek és szuvasodásnak jobban kitettek lesznek.

A zsúfoltság miatt a fogak ferdének és csavarodottnak tűnnek. Még olyan is előfordulhat,  hogy a fogak átfedésben jelennek meg egymás előtt vagy mögött. Ez megnehezítheti számukra a fogmosást, fogselymet, így lepedékesek maradhatnak a fogközön, ami további fogszuvasodáshoz, fogíny betegségekhez, rossz lehelethez és a fogak körüli csontvesztéshez vezet.

Előfordulhat, hogy gyermeke kivizsgálásra szorul, ha állkapocs-igazítási problémái vannak. Ha az állkapcsa és a fogaik nem találkoznak megfelelően, problémák merülhetnek fel a rágással. Ez hatással lesz a felnőttkori megjelenésére, mert az arcának más formája lesz.

A gyerekek 2 és 4 éves koruk között hajlamosak abbahagyni a hüvelykujjszopást, de ha ez a szokás 6 éves kor körül a maradandó fogak megjelenésével folytatódik, akkor a felső fogak kilógnak, az alsó fogak pedig zsúfolódnak. Ez akár beszéd problémákat is okozhat.

Ha problémák vannak azzal, ahogy a felső és az alsó fogak összeérnek, és harapást alkotnak, akkor azt rossz harapásnak nevezik. Gyakori fogászati ​​probléma, amely fogszabályozó kezeléssel könnyen orvosolható. A harapás vagy az állkapocs eltolódása életre szóló következményekkel járhat. Ezek a problémák könnyebben orvosolhatók egy növekvő gyermeknél, mint egy felnőttnél.

Ha problémák vannak azzal, ahogy a felső és az alsó fogak összeérnek, és harapást alkotnak, akkor azt rossz harapásnak nevezik. Gyakori fogászati ​​probléma, amely fogszabályozó kezeléssel könnyen orvosolható. A harapás vagy az állkapocs eltolódása életre szóló következményekkel járhat. Ezek a problémák könnyebben orvosolhatók egy növekvő gyermeknél, mint egy felnőttnél.