Az utóbbi években egyre több bizonyíték utal arra, hogy a férfiak és nők szájhigiéniája befolyásolja nemcsak a fogászati, hanem a reprodukciós és általános egészségi állapotot is. A krónikus fogágybetegség és egyéb szájüregi gócok nem csupán lokális problémát jelentenek, hanem összefüggésbe hozhatók a termékenység csökkenésével és kedvezőtlen terhességi kimenetelekkel (spandidos-publications.com, frontiersin.org). A szájüregi fertőzések rendszerszintű gyulladást válthatnak ki, amely immun- és endokrin hatásokon keresztül befolyásolhatja a fogamzóképességet és a terhesség lefolyását. Éppen ezért a párok teherbeesés előtti szájhigiéniájának javítása nemcsak fogászati, hanem reproduktív egészségügyi szempontból is kulcsfontosságú.
Szájüregi gyulladások és termékenység
A fogágybetegség és más krónikus szájüregi gyulladások fokozhatják a szervezet gyulladásos állapotát, ami hatással lehet a megtermékenyülésre. Ricci és munkatársai szisztematikus áttekintése szerint a rendelkezésre álló tanulmányok alapján az orális állapot befolyásolhatja a nők termékenységét; a rossz szájhigiénia csökkentheti a teherbeesés esélyét (spandidos-publications.com). A férfiak esetében Chidambar és munkatársai megfigyelték, hogy a periodontitis szignifikánsan korrelál a spermiumszám csökkenésével és az alacsony mozgékonysággal; vizsgálatukban az erős fogágygyulladással rendelkező férfiak 75%-ánál találtak spermiumszám-csökkenést, ami spermiumtöredezettséggel is párosult (journals.lww.com). Ez arra utal, hogy a krónikus gyulladás – valószínűleg a citokinek és endotoxinok rendszerszintű szóródása révén – negatívan hat a petesejt és a spermium működésére, és akadályozhatja a fogamzást.
Szájüregi patogének szisztémás hatásai
A fogágybetegség egyik fő kórokozója, a Porphyromonas gingivalis, kiemelkedően befolyásolja az egész szervezetet. A P. gingivalis lipopoliszacharidja a TLR útvonal aktiválásával erőteljes gyulladásos választ indít el; hatására olyan citokinek szabadulnak fel, mint az IL-6 és a TNF-α (pmc.ncbi.nlm.nih.gov). Ez a baktérium azonban képes megkerülni az immunrendszer védelmét: virulenciafaktorai gátolják az adaptív immunsejtek működését, és tartós gyulladást eredményeznek (pmc.ncbi.nlm.nih.gov). A hosszú távú gyulladás összefüggésbe hozható az endokrin rendszer működésének megváltozásával is; a legfrissebb kutatások szerint P. gingivalis-fertőzés inzulinrezisztenciát okozhat az inzulinjelátvitel zavara és a hasnyálmirigy β-sejtjeinek károsodása révén (pmc.ncbi.nlm.nih.gov). Ezen túlmenően, állatkísérletek bizonyítják, hogy a P. gingivalis-endotoxémia megváltoztatja a barna zsírszövet hormonális aktivitását, ezzel befolyásolva az anyagcserét és az obesitas kialakulását (frontiersin.org). Összességében a szájüregi patogének tartós gyulladásos választ váltanak ki, mely immun- és hormonális diszregulációhoz vezethet, végső soron pedig kedvezőtlen reproduktív és metabolikus problémákat okozhat.
A szülők szájmikrobiomjának átadása
A szülők és a gyermekek szájüregi mikrobiomja között is világos kapcsolat mutatható ki. Nishiyama és munkatársai 18 hónapos gyermekek és szüleik szájflóráját elemezve kimutatták, hogy a gyermekek mikrobiomja jelentősen hasonlított az édesanyjukéhoz (nature.com). A vizsgálatban a megosztott baktériumok között a normál flóra elemei (pl. Streptococcus, Veillonella, Haemophilus) mellett patogén baktériumok is megtalálhatók voltak, kiemelkedően a Fusobacterium nucleatum, mely a periodontitis jellegzetes kórokozója, gyakran kimutatható volt mind az anyánál, mind a gyermeknél (nature.com). Ez alátámasztja, hogy a kórokozók könnyen átjuthatnak az anyától a csecsemőig még a korai életévekben. A szoptatás, közös étkezés és nyálcserék révén a mikroorganizmusok a szülők között is átadódhatnak (például a házastársak között megfigyeltek hasonló szájflórát és P. gingivalis átvitelt – nature.com). Mindez azt jelzi, hogy a szülők szájüregi állapota közvetlenül befolyásolja a gyermek szájflórájának kialakulását, és rossz szájhigiéniájú szülő esetén a gyermek mikrobiomja is inkább diszbiotikus irányba tolódhat el.
Az anya szájegészsége és a terhességi kimenetelek
Klinikai vizsgálatok százai igazolják, hogy a terhesség alatti parodontális betegség növeli a koraszülés és az alacsony születési súly kockázatát (frontiersin.org). Meta-analízisek szerint a periodontitisben szenvedő kismamák esetében akár kétszeres a koraszülés esélye a parodontálisan egészséges nőkhöz képest (frontiersin.org). A kórokozók és a gyulladási mediátorok a véráram útján eljuthatnak a méhlepényhez is; igazolták P. gingivalis és F. nucleatum jelenlétét a placentában a koraszülést elszenvedett anyáknál (frontiersin.org). Ez a magzati környezetben erőteljes gyulladást válthat ki, ami idő előtti burokrepedéshez vagy korai méhösszehúzódásokhoz vezethet. Ezen túlmenően a parodontális infekció összefüggést mutat a terhességi toxémia, illetve a preeclampsia súlyosbodásával is (frontiersin.org). Noha néhány tanulmány eltérő eredményeket mutatott, a bizonyítékok túlnyomó többsége amellett szól, hogy az anya szájüregi gyulladása hozzájárulhat a kedvezőtlen perinatális kimenetekhez (frontiersin.org).
A gyermek szájüregi egészségének hosszú távú következményei
A szülők szájüregi állapota hosszú távon is kihat gyermekük egészségére. A legelterjedtebb gyermekbetegség, a korai gyermekkorban kialakuló fogszuvasodás egyik fő kórokozója a Streptococcus mutans, amelyről ismert, hogy gyakran anyáról gyermekre terjed (pmc.ncbi.nlm.nih.gov). Ez azt jelenti, hogy a magas S. mutans-szintű, gyulladásos anya nagyobb eséllyel adja át baktériumait a gyermekének, aki így érzékenyebb lehet a caries kialakulására. A korai mikrobiális expozíció nemcsak a fogakat, hanem az immunrendszert is „programozza”: a szájüregi mikrobióta kolonizációja döntő szerepet játszik a gyermek immunrendszerének fejlődésében és az allergiás megbetegedések irányának kialakulásában (frontiersin.org). A kutatások alapján a nyálkahártya-kolonizáció zavara növelheti az atópiás (pl. asztma, ekcéma) betegségek kockázatát. További megfigyelések szerint a krónikus fogágybetegség a gyermek metabolikus állapotát is befolyásolhatja, például P. gingivalis infekció plazma-endotoxémia révén akadályozza a barna zsírszövet normális működését, így hozzájárulhat az elhízáshoz és anyagcserezavarokhoz (frontiersin.org). Összefoglalva, a szülők rossz szájhigiéniája növeli a gyermek caries-kockázatát, hajlamosíthat allergiás tünetekre és kedvezőtlen anyagcserezavarokra.
További vizsgálatok szükségesek
A bemutatott szakirodalmi adatok alapján világosan látszik, hogy a szájüreg és a reproduktív egészség szorosan összekapcsolódik. A krónikus gyulladásos gócok kezelése már a fogamzás előtt is javíthatja a pár termékenységét és a terhesség kimenetelét. Egyes tanulmányok szerint a fogágybetegség időszakos kezelése akár 20–30%-kal is csökkentheti a koraszülés gyakoriságát és javíthatja a baba születési súlyát (frontiersin.org). Ez megerősíti, hogy a fogorvosok és nőgyógyászok együttműködése kritikus az optimális eredmények eléréséhez. Mivel azonban egyes vizsgálatok csak közepes korrelációt mutattak, továbbra is szükség van nagyobb, egységes módszertanú kutatásokra. Emellett kiemelendő, hogy a primer prevenció – azaz a fogászati higiénia javítása már gyermekvállalás előtt – rendkívül költséghatékony beavatkozás lehet mind a pár, mind a születendő gyermek érdekében. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján tehát a reproduktív egészségügyi tanácsadás szerves részévé kell tenni a fogászati állapot felmérését és szükség szerinti kezelését.
Hivatkozások
- Ricci E, Ciccarelli S, Mauri PA, és mtsai (2022): Periodontitis, female fertility and conception (Review). Biomed Rep 17, 86spandidos-publications.com.
- Chidambar CK, Maji S, Agarwal RK, és mtsai (2019): Evaluation of periodontal status among men undergoing infertility treatment. J Hum Reprod Sci 12(2):130–135journals.lww.com.
- Jia S, Li X, és mtsai (2023): Host insulin resistance caused by Porphyromonas gingivalis – review of recent progresses. (PMC10373507)pmc.ncbi.nlm.nih.govpmc.ncbi.nlm.nih.gov.
- Hatasa M, Niimi H, Morita K, és mtsai (2020): Endotoxemia by Porphyromonas gingivalis alters endocrine functions in brown adipose tissue. Front Cell Infect Microbiol 10, 580577frontiersin.org.
- Jo R, Yunoki Y, Park HK, és mtsai (2021): Comparison of oral microbiome profiles in 18-month-old infants and their parents. Sci Rep 11, 861nature.com.
- Qureshi S, Ali A, Jehan F, és mtsai (2022): Streptococcus mutans carriage in the saliva of mothers and its association with dental caries and S. mutans carriage in children 6–30 hónapban. Clin Exp Dent Res(2022)pmc.ncbi.nlm.nih.gov.
- Cai Y, Zhao Y, Kang Y, és mtsai (2022): Future prospect of oral microbiota influencing allergy/asthma development. Front Microbiol 13, 875664frontiersin.org.
- Nannan M, Xiaoping L, Ying J (2022): Periodontal disease in pregnancy and adverse pregnancy outcomes: mechanisms and management. Front Med 9, 963956frontiersin.org.
- Mei F, Xie M, Huang X, és mtsai (2020): Porphyromonas gingivalis and its systemic impact: current status. Pathogens 9(11), 944pubmed.ncbi.nlm.nih.gov.
